Észak-Ázsia

Ázsia északi részén, az Urál hegységtől kiindulva terül el a hatalmas szibériai síkság, mellette kelet felé pedig Közép-Szibéria fennsíkja nyúlik ki egészen a Csendes-óceánig. Hatalmas, az év jó részében befagyott folyók - az Ob, a Jenyiszej és a Léna - hömpölyögnek a Jeges-tenger irányába. Az erre a zord tengerre néző területeken a kemény téli fagyok olyan sokáig tartanak, hogy itt csak a tundrák fűféléi és zuzmói élnek meg. Délebbre megjelennek a törpefüzek és a nyírfák, amelyek aztán teret engednek a világ legkiterjedtebb erdejének, a tajgának. A téli rideg időjárás valamivel enyhébbé válik a rövid nyári időszakban, s ezáltal megjelenhet néhány fenyőféle, mint a vörös- és a lucfenyő. Ezek a tűlevelű erdők nagyszámú, magvakkal táplálkozó rágcsáló - például mókusok és mezei pockok -, továbbá ezek ellenségei: hermelinek, cobolyok és menyétek számára egyaránt alkalmas élőhelynek bizonyulnak. A délkeleti erdőkben, az Amur, Usszuri folyók mentén és Mandzsúriában él bolygónk legnagyobb macskaféléje, a szibériai tigris.

¤ A tajga ¤ A sztyeppevidék és a sivatagok ¤

Hegységek

Az úgynevezett lemeztektonikai elmélet szerint a földrészek a magma fölött lebegnek, és bizonyos konvekciós áramlatok (a földköpenyben a hőmérséklet és a sűrűségkülönbségek miatt kialakuló anyagáramlások) hatására évente néhány milliméteres, egymástól távolodó elmozdulásuk figyelhető meg. E szerint az elmélet szerint körülbelül 50 millió évvel ezelőtt az indiai kontinens összeütközött Ázsiával. Az állandó nagy erejű nyomás következtében a tengerfenék megemelkedett, így keletkezett a Hindukush és a Karakórum hegység, a Himalája és egy magas fennsík: Tibet. Ezek között a hegyláncok között magasodnak földünk legmagasabb hegycsúcsai - a K2, és a legmagasabb, az Everest.

¤ A hegyek állatai ¤

Közép- és Dél-Ázsia

Ázsiának a Himalája hegységtől délre elterülő szárazföldi része a világ egyik élőlényekben leggazdagabb és egyben legnagyobb népsűrűségű területe. Az egész éven át magas hőmérséklettel jellemezhető klímát a monszun befolyásolja: ez az időszakosan jelentkező szél a nyári hónapokban a déli tengerek felől a szárazföld irányába fúj, és bőséges esőket hoz magával. Ezen a vidéken mérik a világon a legnagyobb mennyiségű csapadékot: bizonyos helyeken éves szinten több mint 11 méter csapadékot jegyeztek fel! Télen azonban a monszun ellenkező irányba, Ázsia kontinentális részének száraz sztyeppéi felől fúj, aminek következtében hosszú, szárazság jellemezte időszakok figyelhetők meg.

¤ Az erdők ¤ A szavanna ¤

Dél-Ázsia és az Indonéz szigetek

Dél-Ázsia, a Szunda- és a Fülöp-szigetekkel együtt, a világ egyik legváltozatosabb természeti környezettel jellemezhető területe: magas, nem ritkán vulkáni eredetű hegyek, hófehér korallhomok borította partok, változatos növényfajokban bővelkedő burjánzó erdők, dús növényzet szegélyezte nagy folyók és korallzátonyokkal tarkított trópusi tengerek egyaránt megtalálhatók ezen a vidéken. Indiát és Indokínát az ázsiai kontinens többi részétől Földünk legjelentősebb, már-már áthatolhatatlan hegyláncai választják el. Ezek közül a legfenségesebb hegyvonulat a Himalája, bolygónk legmagasabb csúcsaival. Ezekben a hegyekben erednek a Dél-Ázsiát átszelő folyóvizek forrásai. A nagy folyók - mint a Gangesz, a Brahmaputra, az Indus vagy a Mekong - ennek a földrajzi területnek a legkiemelkedőbb jellegzetességei. Az Indonéz-szigetcsoportot alkotó szigetek jelentős részén vulkánok találhatók: Jáva és Szumátra szigetén van a világon a legnagyobb vulkánkoncentráció. A vulkáni hegyek lejtőin különféle növények fejlődnek a tengerszint feletti magasságtól függően, bár a leggyakrabban erdőket találunk. Valamennyi sziget szinte külön kis zárt világot alkot saját növény- és állatvilággal, amely másutt sokszor meg sem található. A meleg, trópusi klímát a májustól szeptemberig tartó esős, és az októbertől áprilisig terjedő szárazabb évszak jellemzi. Ezt az időjárást a monszunszelek idézik elő: nyáron az Indiai-óceán irányából Ázsia felé tartó monszun nedves levegőt szállít, a téli hónapokban pedig a kontinens belseje felől az óceán irányába haladó szelek szárnyán szárazabb levegő érkezik a vidék fölé.

¤ Nedves területek ¤ Erdők ¤

Forrás