CITES
Ne vedd, védd!

Mi a CITES?

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban jött létre. Magyarország az egyezményhez 1985-ben csatlakozott.

Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak.

A világméretű megállapodásnak ma már több mint 160 ország tagja, és több mint 35 ezer faj kereskedelmét tiltja és szabályozza.

A kipusztulás szélén álló fajok befogása és kereskedelme szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt sorol fel az egyezmény I. függeléke. A II. függelékben a kevésbé súlyos helyzetben lévő állatok és növények szerepelnek, melyek korlátozott mennyiségben, természetvédelmi hatósági engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Ezt az úgynevezett CITES-engedélyt hazánkban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya (CITES Igazgatási Hatóság) adhatja ki.

Az egyezmény előírásai nemcsak az élő állatokra és növényekre, hanem azok minden részére és származékára, a belőlük készült termékekre is vonatkoznak.

Az Európai Unió és ehhez igazodva Magyarország előírásai sok faj esetében szigorúbbak a CITES alapelőírásainál.

Mikor szükséges a CITES-engedély?

Ha élő állatot, növényt vagy ezekből készült bármilyen terméket szeretne vásárolni, tájékozódjon előre, hogy a kiszemelt ajándék megvétele, behozatala nem tiltott-e, és ha nem, akkor beszerzéséhez milyen engedélyek szükségesek.

Az egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok példányainak országhatárokon történő átszállításához előzetesen kiállított CITES engedély szükséges.

Az export-engedélyek kiállításáért a kivitelt megelőzően az exportáló ország CITES-hatóságához kell fordulni.

Az export-engedély mellé a legtöbb esetben import-engedély is szükséges, amelyet a hazai CITES Igazgatási Hatóságnál kell beszerezni, szintén előzetesen.

Mik az engedély nélküli behozatal következményei?

Azon túl, hogy hozzájárul egyes fajok kipusztításához, rendkívül kellemetlen helyzetbe hozhatja magát, mivel ezeket a példányokat vagy termékeket a határon vagy az országon belül az illetékes hatóságok elkobozzák. Ráadásul eljárást is indítanak az illegális áruk birtokosa ellen, aminek kimenetele – az eset súlyától függően – pénzbírság vagy súlyosabb esetben 1-3 évig terjedő börtönbüntetés is lehet.

Veszélyes emléktárgyak

A népszerű nyaralóhelyeken rengeteg olyan ajándéktárgyat találhatunk, amelyek állatokból vagy növényekből készültek. Közöttük sok olyan is van, ami ellen a legszigorúbb természetvédőknek sem lehet kifogásuk. Ha a turista marhabőr nadrágszíjat vagy fűzfavesszőből készült kosarat vásárol, a helybéli kézművesek megélhetését segíti, a természetet pedig nem károsítja. De a piacokra nagyon sok veszélyeztetett fajból készült szuvenír kerül, ezek árusítása pedig pusztítással jár.

Egyre több embernek kéne gondolnia vásárlásuk következményeire, hiszen a legtöbb turista szereti a természetet, és csak tájékozatlanságból vagy meggondolatlanságból járul hozzá az élővilág rombolásához. Ám ma már sok faj fenyegetettsége olyan mértékű, hogy nem várhatjuk meg, amíg mindenkiből öntudatos természetvédő lesz. A veszélyeztetett növényekből és állatokból előállított termékek kereskedelmét nemzetközi egyezmények szabályozzák. Egyes ajándéktárgyak hazahozatalához engedélyekre van szükség, míg számos más termék megvétele és behozatala tilos. Ezeket a vám, illetve a természetvédelmi hatóság tulajdonosuktól elkobozza, és büntetőeljárást indít a tudatlan turista ellen.

Az illegális kereskedelem által leginkább veszélyeztetett állat- és növényfajok:

• díszmadarak
• szárazföldi teknősök
• tengeri teknősök
• medvék
• krokodilok, kígyók, gyíkok
• elefánt
• tokfélék
• korallok és kagylók
• nagymacskák
• növények