Táplálkozás
A hiúz zsákmányát általában csellel ejti el: nesztelenül áldozata közelébe lopakodik, majd hirtelen, nagy lendülettel nekifut, hogy rávesse magát; ugrás közben akár 5 méteres távolságokat is képes áthidalni. A hiúz állóképessége nem különösebben nagy, íg ha 50 méteres távon belül nem jár sikerrel, fölhagy a zsákmány üldözésével. Mezei nyúl, róka, pocok, mókus és fiatal őzek, zergék alkotják táplálékát. Időnként, ha juhakol közelébe merészkedik, birkákat is elejt.
A hiúz lábnyomán az állat karmai nem hagynak nyomot: ezeket az állat helyváltoztatásai során behúzza, hogy ne koptassa fölöslegesen éles fegyvereit.
A hiúz nem szokott téli álmot aludni. Telente mezei nyúlra vadászik, sőt előfordul, hogy a vadmacskát is elejti. Rendkívül széles mancsának köszönhetően nem süpped el a friss hóban, és zsákmányát könnyen utoléri.
Forrás
|