 Folyók
Az Amazonas a legnagyobb dél-amerikai folyó. A 7 millió négyzetkilométernél nagyobb kiterjedésű medencébe hulló csapadékot, ezernél is több mellékfolyó továbbítja az Amazonas medrébe, amely körülbelül 6300 kilométert tesz meg, mire eljut a tengerig. Elképesztő vízmennyiséget: másodpercenként 84 ezer köbétert zúdít az Atlanti-óceánba, amelynek vizét sárgára festi a folyó torkolatától mintegy 300 kilométer hosszan kavargó iszap. Az esőzések idején a megáradt folyók kilépnek medrükből és a folyómedertől akár 100 kilométeres távolságokban lévő erdőket is eláraszthatják.
Pampáktól Patagóniáig
Dél-Amerika azon vidékein, ahol a lehulló csapadék mennyisége elenyésző, a kifejlődő növényzet többnyire fűfélékből, cserjékből áll, nagyobb fákat csak igen ritkán találunk. Argentína északi és középső részén terül el a pampa: ezen a folyóhordalékból kialakult, kiterjedt síkságon alig emelkedik a magasba egy-egy fa. Mielőtt az ember művelésbe vonta a földeket, több ezer kilométer gyepszőnyeg, főként pázsitfélék borították a vidéket, ameddig a szem ellát. Nyugat felé, az Andok lábánál az éghajlat szárazabbra vált, és megjelennek a szikárabb vidékekre jellemző cserjék, tüskés növények.
A pampáktól délre található Patagónia, le egészen Amerika déli csücskéig. Az Andok megállítja a Csendes-óceán felől érkező nedves, csapadékkal teli légáramot, ezért az enyhén dombos patagóniai síkságon kevés a csapadék, a hőmérséklet pedig alacsony. A növényzet ezen a vidéken, a sztyeppéken honos cserjékből, kemény és alacsony tápértékű fűfélékből áll.
¤ Állatvilág ¤
Forrás
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
