Sivatagok

Az Egyenlítőtől északra, a Ráktérítő mentén elhúzódó sivatag, a 8 millió négyzetkilométer területű Szahara a bolygónkon fellelhető legterjedelmesebb sivatag. Az Egyenlítőtől délre fekvő Kalahári és Namib-sivatag a Baktérítő mentén helyezkedik el. A sivatagok kialakulásának fő oka a csapadékhiány. Az egyiptomi sivatagban vannak olyan helyek, ahol 11 esztendő is eltelhet anélkül, hogy a vidékre egyetlen esőcsepp hullana. Az egyenlítői vidékekről felszálló hatalmas légtömegek, a Föld forgásának következtében – már nedvességtartalom nélkül – visszahúzódnak a trópusi régiók fölé. A jelenség következtében e kiterjedt területek fölött magas légnyomás, vagyis nyári időjárás alakul ki.

¤ Növényzet ¤ Állatvilág ¤

Oázis

A Szahara végeláthatatlan, homoktengerét itt-ott, apró szigetekként, dús növényzettel borított területek törik meg. Ez a burjánzó élet természetesen a víz jelenlétének köszönhető. A Szaharában hulló évi csapadékmennyiség 0-100 milliméter. Az esővíz a homokon és a vízáteresztő köveken keresztül beszivárog a talajba. Természetes folyásának útját állhatják a föld alatti sziklaréteg törései, repedései – ezek a jelenségek olykor kilométerekkel a felszín alatt mennek végbe. Ennek következtében, a sivatag meghatározott területein kristálytiszta források csobognak, melyek közelében oázis keletkezik.

¤ Mezőgazdaság ¤ Társadalmi élet ¤

Madagaszkár

Bolygónk negyedik legnagyobb szigete Madagaszkár: alapterülete az Ibériai-félszigethez hasonló (587 041 km2). Az Indiai-óceánban, Afrika délkeleti partjaitól 425 km távolságra fekszik. Hosszúsága 1000, szélessége körülbelül 450 km. Rendkívül változatos élőhelyek találhatók rajta. Ennek köszönhetően nagyszámú növényfaj fejlődött ki (mintegy 11 ezer különböző fajt jegyeztek fel – nagyjából annyit, amennyi Európa egész területén honos). Flórájának olyan rendkívül ritka növények is részét képezik, melyek csak itt találhatók.

¤ Állatvilág ¤

Szavannák

A szavannák nagy kiterjedésű, füves területek, melyeken tüskés cserjék, továbbá mélyen gyökerező, koronájukat tekintve ernyőszerű fák – mint az akácia -, és a nagy mennyiségű víz visszatartását szolgáló hatalmas törzsű baobabfák élnek. Szavannák azokon a területeken keletkeznek, ahol hosszú esős, és ugyancsak hosszú száraz évszakok váltakozását figyelhetjük meg. Ezekhez az időjárási viszonyokhoz leginkább a fűfélék képesek alkalmazkodni. Ezek némelyike a szárazság idején kiszárad, de nem hal el, és újra nőni kezd az esőzések visszatértével, más fűfélék elhalnak ugyan, de számos magjukat szerteszét szórják a szavannán, hogy az első eső megérkeztével kisarjadjanak, és újraéledjenek. Az itt honos fűfélék nem törnek meg a rajtuk gázoló növényevők patái nyomán, rügyeik nem csúcsrügyek, hanem a szár alsó részén helyezkednek el. Így az állatok a rügyeket nem legelik le, és a fű bármikor újranőhet.

¤ Növényevő állatok ¤ Húsevő állatok ¤

Esőerdők

A trópusi esőerdőknek nevezett afrikai őserdők keletkezése a különösen kedvező éghajlatnak: az egész éven át bőven hulló csapadékmennyiségnek, és a növények folyamatos növekedését elősegítő kellően magas hőmérsékletnek köszönhető. A folyók vize azokon a helyeken is elősegíti az erdők kialakulását, ahol az éghajlat egyébként a szavannáknak kedvezne.

¤ A növényzet ¤ Állatvilág ¤

Forrás